ÁTALAKULT A LAKÁSFENNTARTÁSI TÁMOGATÁS
Az egyes szociális, gyermekvédelmi, családtámogatási, fogyatékosságügyi és foglalkoztatási tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi CLXXI. törvény (a továbbiakban Mód.tv. ) 7.§-a 2011. szeptember 1-jei hatállyal módosította a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Sztv.) lakásfenntartási támogatásról szóló 38.§-ának rendelkezéseit.
A szociális alapú gázár- és távhő-ártámogatási rendszer 2011. augusztus 31-ével megszűnik, helyette az Sztv. új 140/E.§-ának rendelkezései szerint 2011. szeptember 1-jétől az Sztv. 38.§-ának módosításával a lakásfenntartási támogatásba beépülő új támogatási forma igényelhető.
Az új szabályokat a lakásfenntartási támogatás megállapítása iránt 2011. augusztus 31-ét követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
A törvény több ponton módosítja a lakásfenntartási támogatás jelenlegi rendszerét. A módosítás főbb elemei:
1) A jogosultsági jövedelemhatárt a törvény az öregségi nyugdíjminimum 250%-ában (71.250.-Ft) határozza meg a jelenlegi 150% helyett, így a szociális gáz- és távhőtámogatás megszűnésével támogatás nélkül maradó jogosultak többsége befogadásra kerülhet a lakásfenntartási támogatás rendszerébe.
2) A jövedelmi értékhatár megemelésével egyidejűleg eltörlésre kerül a lakásfenntartási költségek jövedelmen belüli arányára vonatkozó előírás (a tényleges jövedelmi küszöb). A jelenlegi szabályok szerint ugyanis a lakásfenntartás elismert havi költségének meg kell haladnia a háztartás havi összjövedelmének a 20%-át.
3) A jövedelemszámítás alapja a jelenlegi egy főre jutó jövedelem helyett a háztartás fogyasztási szerkezetét jobban kifejező fogyasztási egység lesz, amely reálisabban jeleníti meg az adott háztartás jövedelmi és kiadási viszonyait, hiszen a fogyasztás és a kiadások a háztartás tagjai számának emelkedésével nem egyenes arányban növekednek.
4) A támogatás célzottságának és hatékonyságának növelése érdekében a módosítás két további alapvető intézkedést vezet be. Az egyik a lakásfenntartási támogatást igénylők vagyoni helyzetének vizsgálata, mellyel kiszűrhetők a támogatást nem jogszerűen igénylők. A másik pedig annak előírása, hogy a támogatást elsősorban természetben kell nyújtani (az energiaszolgáltatónak történő közvetlen átutalással), így a támogatott valóban az ellátás céljának megfelelő módon kapja a támogatást.
5) A lakásfenntartási támogatás tekintetében fogyasztási egység a háztartás tagjainak a háztartáson belüli fogyasztási szerkezetet kifejező arányszáma, ahol
a) a háztartás első nagykorú tagjának arányszáma: 1,0
b) a háztartás második nagykorú tagjának arányszáma: 0,9
c) a háztartás minden további nagykorú tagjának arányszáma: 0,8
d) a háztartás első és második kiskorú tagjának arányszáma személyenként: 0,8
e) a háztartás minden további kiskorú tagjának arányszáma tagonként: 0,7.
f) ha a háztartás valamelyik tagja magasabb összegű családi pótlékban vagy fogyatékossági támogatásban részesül, akkor a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-del növekszik
g) ha a háztartásban gyermekét egyedülállóként nevelő szülő él, a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-del növekszik.
6) Háztartás: az egy lakásban lakó, ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező személyek közössége.
7) Az Sztv. 4.§ bb) bekezdése alapján nem minősül vagyonnak az az ingatlan, amelyben az érintett személy életvitelszerűen lakik, az a vagyoni értékű jog, amely az általa lakott ingatlanon áll fenn, továbbá a mozgáskorlátozottságra tekintettel fenntartott gépjármű.
