A Magyar Védőnők Egyesülete 1993-ban csatlakozott a világrendezvényhez, amikor is a WHO és az UNICEF 1993-at az ANYATEJ VILÁGÉVÉNEK nyilvánította. Nemzetközi szinten a WABA (World Alliance for Breastfeeding Action) szervezi és koordinálja a Szoptatás Világhetének megünneplését, mely 1992-ben indult útjára és témája minden évben más és más. Céljai: felhívni a figyelmet a különböző kommunikációformákra (eszközökre, és hatékony használatukra), hangsúlyozni a legfontosabb szoptatási ismereteket a kommunikációs csatornákon keresztül megosztani a tapasztalatokat, gondolatokat szoptatáshoz kapcsolódó kihívásokról és fenyegető tényezőkről ösztönözni és terjeszteni az újszerűbb és jól használható módszereket az anyák szoptatásának támogatására.
Nemzetközi szinten a WABA (World Alliance for Breastfeeding Action) szervezi és koordinálja a Szoptatás Világhetének megünneplését, mely 1992-ben indult útjára és témája minden évben más és más.
WABA globális hálózata azoknak a szervezeteknek és egyéneknek, akik hisznek abban, hogy a szoptatás /anyatejes táplálás joga minden gyermeknek és anyának és akik elkötelezték magukat, hogy védik elősegítik és támogatják ezt a jogot. A WABA azon dolgozik, hogy segítse az Innocenti Deklaráció alkalmazását, és szorosan együttműködik az UNICEF-fel. A szoptatási világhetet több mint 120 országban ünneplik minden évben.
A Magyar Védőnők Egyesülete 1993-ban csatlakozott a világrendezvényhez, amikor is a WHO és az UNICEF 1993-at az ANYATEJ VILÁGÉVÉNEK nyilvánította.
– A kommunikáció képessége olyasmi, amit igen korán megtanulunk az életünk során. Pl.: egy enyhe kocogtatás az anya hasüregében a magzat első külvilággal való kapcsolatát jelenti. A szoptatás alatti szemkontaktus az anyával tulajdonképpen bevezeti az elengedési reflex kialakulását, maga a baba szopása pedig minden jelet, információt megküld az anyai test megfelelő helyére annak érdekében, hogy az elegendő mennyiségű tejet termeljen a baba számára, megfelelő időre, megfelelő hőmérsékletben és mennyiségben.
– Minden évben újabb és újabb kutatások erősítik meg azt, hogy milyen fontos a kizárólagos szoptatás a baba 6 hónapos koráig, valamint a további folyamatos szoptatás, egyéb táplálék kiegészítés mellett a gyermek kétéves koráig vagy azon túl is.
– Az anyatejes táplálás optimális tápanyag bevitelt jelent a gyermek számára, csökkenti bizonyos betegségek kockázatát, mint pl.: a hasmenés, légző rendszeri betegségek (pl.: tüdőgyulladás), fülbetegségek és hugyúti fertőzések.
A szoptatás alapvető része a gyermek megfelelő gondozásának, biztosítja az egészséges növekedést és lelki fejlődést. Csökkenti az anya számára az emlő és petefészek rák, a vashiányos anaemia és csípő combnyak törés kockázatát.
Az új technológia felhasználása
A szoptatás szószolóinak meg kell győződniük és biztosnak kell lenniük abban, hogy időben, pontosan hatásos és kulturálisan elfogadható szoptatással kapcsolatos üzeneteket közvetítenek.
Meghatározó fontosságú, hogy a szoptatással kapcsolatos tények, ismeretek minden elérhető kommunikációs csatornán terjednek (Internet, rádió, tv, videó, újságok, rajzfilmek, elbeszélések, bábozás, zene, dráma, színház, plakátok, hirdetőtáblák, stb.)
Szoptatási trendek Magyarországon
A 60-as években Magyarországon a nők több mint 50%-a táplálta kizárólag anyatejjel gyermekét a szülést követő első három hónapban. Egyes években ez az arány majdnem elérte a 60%-ot. A mesterségesen (tápszerrel) táplált gyermekek aránya csak 5% körül mozgott.
A 70-es években az első 3 hónapban kizárólagosan szoptató édesanyák aránya 30% körülire esett vissza, míg a vegyes táplálás és a mesterséges táplálás 10-10 %-kal nőtt. 1980-as években érte el csúcspontját, a tápszerrel történő táplálás, csecsemők több mint 16%-a kapott tápszert.
A nyolcvanas évek közepétől a szoptatás aránya ismét emelkedni kezdett és 1991-re a háromhónapos korig történő kizárólagos szoptatás aránya elérte a 44%-ot. A mesterséges táplálás aránya 11,1% volt.
A szoptatást népszerűsítő programok, a bababarát szülészetek, valamint a szoptatás támogató civil kezdeményezések terjedését a szoptatási arányok jelentős növekedése követte a 90-es években.
1997-ben a 3 hónapos korig kizárólag anyatejjel táplált csecsemők aránya már 49.6% volt, s ez az arány 2003-ra 65,3 %-ra emelkedett.
Ezek a számadatok azonban kissé félrevezetőek voltak, mivel a kizárólagosan szoptatott csecsemők közé sorolták ekkor még azokat is, akik tea, gyümölcslé pótlást is kaptak. A szigorúbb statisztikai adatfelvétel miatt a kizárólag anyatejjel táplált csecsemők aránya 2004-ben ugyan visszaesést mutat, de erről az 58%-ról (2008) tudható, hogy valóban csak a kizárólag szoptatott újszülötteket tartalmazza.
Az adatgyűjtés pontosítása következtében és a WHO iránymutatása szerint az évek során megváltozott a besorolás és a feltételek.
2014-ben 4 hónapos korig (119 napos korig) kizárólagosan szoptatott csecsemők aránya 52,7 %.
Napjainkban igen szigorú protokoll szerint soroljuk a kizárólagosan szoptatott csecsemők közé a gyermeket.
Meghatározás:
Kizárólagos anyatejes táplálás: a csecsemő (megszületése pillanatától) anyatejet – beleértve a saját anya lefejt tejét és idegen női tejet – kap 6. hónap betöltéséig (azaz anyatejen, szükség esetén orális rehidráló folyadék, vitaminok, ásványi anyagok és gyógyszerek csepp és szirupon kívül semmilyen más táplálékot nem kaptak)
Szoptatás folyadék-kiegészítéssel: a kizárólagos szoptatás definíciótól abban különbözik, hogy orális rehidráló folyadék, a vitaminok, ásványi anyagok és gyógyszerek csepp és szirup formában történő adásán túl folyadék (víz, víz-alapú italok, gyümölcslé) adását is megengedi, de ezen kívül semmi egyebet (tápszer, nem-humán tejek, étel alapú folyadékok). Ebbe a kategóriába az utóbbi években a csecsemők 5 % tartozik 4 hónapos
A hazai kórházakban jelenleg az édesanyák 99%-a kezdi el szoptatni gyermekét. Ez jóval magasabb arány, mint az EU átlaga (60%). Ugyancsak pozitív fejlemény, hogy 6 hónapos korban a mesterségesen táplált csecsemők aránya az évek alatt 27,7 %-ról 2014-ben 4,4 %-ra esett vissza, ezzel arányosan nőtt a vegyesen (anyatej+ hozzátáplálás) gyermekek száma. (28,8%-ról 55,4 %-ra).
Ha a WHO és az UNICEF ajánlásával vetjük össze a hazai szoptatást
Ennek megfelelően 6 hónapos korig kizárólag anyatejjel táplált csecsemők aránya ugyan emelkedett 1997-től, de nem lehetünk még megelégedve.
1997: 23,1 %,
2003: 40,5 %
2007: 43,9 %
2010: 38,9 %
2011: 37,3 %
2012: 36,1 %
2013: 34,8 %
2014: 34 %
2005. évtől gyűjtjük az 1 éves koron túl is szoptatott gyermekek számát, ami igen szépen emelkedik
2005: 28,4 %
2013: 36,9%
2014: 35,6 %
Eddigi Mottók voltak:
24. 2015 Szoptatás és munka- Legyen összeegyeztethető!
23. 2014 „Szoptatás – egy életre nyerhetsz vele!”
22. 2013 „A szoptatás támogatása – Az édesanyák mellett”
21. 2012. „Értsük meg a múltat, tervezzük a jövőt
20. 2011 „Az anyatej csodája, az élet csodája
19. 2010 „Csak 10 lépés A babarát úton
18. 2009 „Szoptatás – vészhelyzetben életet ment! Ön felkészült?
17. 2008 „Aranyat érő támogatás
16. 2007 „Szoptatás – Az első óra egymillió babát ment meg”
15. 2006 „25 év a szoptatás védelmében
14. 2005 „Anyatej és anya főztje: Szeretettel az egészséges babáért
13. 2004 ”Kizárólagos szoptatás – az arany alap”
12. 2003 „Szoptatás a globalizálódó világban a békéért és az igazságér”
11. 2002 „Szoptatás: egészséges édesanyák és egészséges csecsemők”
10. 2001 „Szoptatás és az információ kora”
9., 2000 „ A szoptatás: a TE jogod”
8., 1999 „ A szoptatás: az életre szóló tanítás”
7., 1998 „ A szoptatás: a legjobb befektetés”
6., 1997 „ A szoptatás: a természetes út”
5., 1996 „ A szoptatás: a közösség felelőssége”
4., 1995 „ A szoptatás: az anyák, a nők megerősítése”
3., 1994 „ Óvjuk a gyermekek egészségét: támogassuk a törvények megvalósulását”
2., 1993 „ Anya- barát munkahelyeket- kezdeményezés (munkahelyek bevezetése)
1., 1992 „ Baba- barát kórházak- kezdeményezése” /postacím + naptár /
A Szoptatási Világhét
Augusztus 1-7.
Céljai: felhívni a figyelmet a különböző kommunikációformákra (eszközökre, és hatékony használatukra),
hangsúlyozni a legfontosabb szoptatási ismereteket (pl. a kizárólagos szoptatásról), a kommunikációs csatornákon keresztül megosztani a tapasztalatokat, gondolatokat szoptatáshoz kapcsolódó kihívásokról és fenyegető tényezőkről ösztönözni és terjeszteni az újszerűbb és jól használható módszereket az anyák szoptatásának támogatására
Cselekedjünk!
kezdjünk kampányt nemzetközi és nemzeti szinteken a tv, sajtó, rádió útján a közszolgálati adókon keresztül
fejlesszünk ki világhálót multikulturális szoptatási információforrás/adatbank szolgáltatással
szervezzünk műhelymunkát a szoptatási – aktivisták és anyák számára, hogy leküzdhessék az idegenkedést, tartózkodást az új technológiák alkalmazásától.
használjuk a WABA-t és más website-okat , hogy megoszthassuk a szoptatást támogató csoportok jó gyakorlatának példáit
Az anyatejes táplálásban segítséget nyújtó szervezetek:
Magyar Védőnők Egyesülete
Országszerte, minden településen elérhető védőnő, aki segítségét kérheti a szoptató édesanya
Levelezési cím: 1399 Budapest Pf. 636. mave@mave.hu www:mave.hu
Szoptatásért Magyar Egyesület szme@freemail.hu; www.c3.hab/~hu
Tel: 316-67-62 http://www.szoptatasportal.hu
24 órás Szoptatási Ambulancia
Fővárosi Szt. István Kórház 1094 Budapest Nagyvárad tér 1. T: 455-5700/1644
Telefonos Tanácsadás
0-24 órás 06-96-41824/1156
Dr. Ádám Borbála 06-20-9424-896
Dr. Kovács Judit 06-52-417-144/5454
Amit újra és újra hangsúlyoznunk kell
A szoptatás életeket menthet meg! A szegény országokban jelentősen emeli a csecsemőhalandóságot a korán bevezetett mesterséges táplálás, ám a tápszer adása sem mindig kedvező hatású, hátrányairól még a jól kiépült egészségügyi ellátással rendelkező, gazdag országokban sem feledkezhetünk el. A korán bevezetett mesterséges táplálékok betegségeket okozhatnak, illetve gyakoribbá teszik bizonyos betegségek előfordulását, így növelik a költséges kezelések arányát. Minden országban elsőbbséget kellene élveznie annak a népegészségügyi célnak, hogy megvalósítsák a 2002-es WHO/UNICEF: A Csecsemő és Kisgyermek-táplálás Globális Stratégiáját. A tudományos bizonyítékokon alapuló Stratégiát 2002-ben fogadták el, lényege, hogy a megfelelő újszülött-, csecsemőkori és kisgyermekkori táplálás biztosítása jelentős szerepet játszik az optimális egészség elérésében. A stratégia céljai:
– felhívni a közvélemény figyelmét a csecsemő- és kisgyermektáplálásra ható legfontosabb problémákra, ezek megoldásához vezető utak azonosítása és a szükséges beavatkozások keretének biztosítása;
– a kormányok, nemzetközi szervezetek és más érintettek elkötelezettségének növelése a csecsemő és kisgyermektáplálás optimális gyakorlásának eléréséért
– olyan környezet létrehozása, amely lehetővé teszi az édesanyáknak és családjaiknak, hogy minden körülmények között megfelelő információn alapuló döntést hozhassanak, és szabadon dönthessenek gyermekük táplálásáról.
Merrefelé tartunk?
Napjainkban a politikai és társadalmi változások, a HIV járványszerű terjedése, a környezeti katasztrófák, valamint az ember okozta katasztrófák ellenére szerencsére egyre több nő szoptatja kizárólagosan gyermekét az első hat hónapban. Azonban a korábbi kedvezőtlen tendencia (a szoptatás visszaszorulása) megfordulása ellenére is túlságosan rövid ideig szoptatják a csecsemőket világszerte. Különösen a fejlett országokra igaz, hogy a tápszerek vélt biztonságára hagyatkozva, és a hiányos felvilágosítás miatt a nők jelentős része (egyes európai országban közel ötven százaléka) el sem kezdi szoptatni újszülöttjét. A szoptatás teljes időtartamának növelésében és a megfelelő, biztonságos kiegészítő táplálás megvalósításában tehát még jócskán van tennivaló – mindenütt a világon.
Néhány példa a szoptatás számtalan előnye közül:
Az anyatej a csecsemők számára legmegfelelőbb tápanyagokat tartalmazza
Az anyatejet a csecsemő könnyen emészti meg
Az anyatej antitesteket és számos egyéb védőanyagot tartalmaz, mely a csecsemők betegségekkel szembeni ellenállását növeli
A szoptatás során bensőséges anya-gyermek kötődés alakul ki
A tápszeres táplálás veszélyei
Az Anyatejet Helyettesítő Készítmények Marketingjének Nemzetközi Kódexe kijelenti, hogy a szülőket tájékoztatni kell a csecsemőtápszer szükségtelen vagy helytelen alkalmazásának egészségügyi kockázatairól. Az Egészségügyi Világszervezet a kizárólagos szoptatást ajánlja az első hat hónapban, a kiegészítő táplálékok bevezetését hat hónapos kortól kezdve, valamint a szoptatás folytatását két évig, vagy azon túl.
A széleskörű kutatási anyagokból az INFACT Canada (Infant Feeding Action Coalition) által válogatott példák dokumentálják a szoptatás fontosságát és a a tápszeres adásával összefüggő kockázatokat.
A szoptatott csecsemők és gyermekek körében
előnyösen fejlődik az arc, és az állkapocs
csökken az asztma kialakulásának kockázata
csökken az allergia kialakulásának kockázata
csökken az akkut légzőszervi betegségek kialakulásának kockázata
csökken a fogállási rendellenességek kockázata
csökken a szennyezett vízből származó fertőzés kockázata
csökken a táplálkozási elégtelenségek veszélye
csökken a gyermekkori rák kialakulásának kockázata
csökken a krónikus megbetegedések kialakulásának kockázata
csökken a cukorbetegség kialakulásának kockázata
csökken a szívbetegségek kialakulásának kockázata
csökken az elhízás kockázata
csökken a bélfertőzés kockázata
csökken a középfülgyulladás kockázata
A szoptató édesanyák körében:
csökken a mellrák kialakulásának kockázata
csökken az elhízás kockázata
csökken a petefészek rák kockázata
csökken a csontritkulás kialakulásának kockázata
csökken a stressz és szorongás kialakulásának kockázata
csökken a cukorbetegség kialakulásának kockázat