Tisztelt Kisapostagi Lakosság!
Az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról (OTSZ) szóló 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet 225. § (1) bekezdése szerint „Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a lábon álló növényzet, tarló, növénytermesztéssel összefüggésben és a belterületi ingatlanok használata során keletkezett hulladék szabadtéri égetése tilos.”
Belterületi ingatlanok vonatkozásában az önkormányzat rendeletben szabályozhatja, feltételekhez kötve megengedheti az avar és kerti hulladékok, zöld hulladék égetését.
Kisapostagon az avar és kerti hulladék égetés szabályait a többször módosított 14/2000. (XII.15.) önkormányzati rendelet szabályozza. A rendelet 6. §-a előírja, hogy az avar és kerti hulladék ártalmatlanítása elsősorban komposztálással történhet. Ha az ártalmatlanítás komposztálással nem megoldható, úgy azt egész évben pénteki napokon 9.00-17.00 óra közötti időszakban szélcsendes időben lehet elvégezni.
Az égetés a személyi biztonságot nem veszélyeztetheti, vagyoni és környezeti károkat nem okozhat. Az égetés befejezésével a tüzet el kell oltani, a parázslást meg kell szüntetni. Az égetendő hulladék nem tartalmazhat háztartási szemetet, illetve ipari eredetű hulladékot (műanyagot (!), gumit (!), vegyszert, festéket, illetve ezek maradékait).
Az előírásokat megsértő szabálysértést követ el, aki – amennyiben magasabb szintű jogszabály másként nem rendelkezik – 30.000.- Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható.
Szeretném kiemelni, hogy a környezetvédelem helyi szabályozására vonatkozóan már 2000-ben született önkormányzati rendelet, amely szabályozta az avar és kerti hulladék szabályait is. Ez a rendelet azóta többször esett át módosításon, azonban a pénteki égetési napot egyik sem érintette. Mint látszik a rendelet megalkotása óta közel 15 (!) év telt el, mégis azt tapasztaljuk, hogy több lakos nem tartja be az égetési időpontot. (Közhelynek számít, de erre az esetre is érvényes az a római jogi tétel, hogy a „jog nem tudása nem mentesít”!)
Úgy gondolom, hogy a fent hivatkozott belterületi égetés szabályozása fontos együttélési szabály, ezért kérek minden kisapostagi lakost, hogy ennek megfelelően járjon el!
A külterületi ingatlanokon történő égetés vonatkozásában ún. irányított égetés iránti kérelmet kell előterjeszteni az illetékes katasztrófavédelmi kirendeltségen. Az eljárás illetékköteles, amely 3000 forint értékű illetékbélyeg kérelemre történő felragasztásával teljesíthető.
Idézem az OTSZ ide vonatkozó szabályait:
„226. § (1) Külterületen az ingatlan tulajdonosa, használója a tűzvédelmi hatóság engedélyével legfeljebb 10 ha egybefüggő területen irányított égetést végezhet.
(2) Az irányított égetés végzésére vonatkozó kérelem tartalmazza
a) a kérelmező nevét és címét,
b) az égetés pontos, földrajzi koordinátákkal vagy helyrajzi számmal megadott helyét,
c) az égetés megkezdésének és tervezett befejezésének időpontját (év, hónap, nap, óra, perc),
d) az irányított égetés indokát,
e) az égetéssel érintett terület nagyságát,
f) az égetés folyamatának pontos leírását,
g) az égetést végző személyek nevét, címét,
h) az égetés felügyeletét biztosító személy nevét és címét, mobiltelefonszámát,
i) a tűz továbbterjedésének megakadályozására tervezett intézkedéseket és
j) a helyszínen biztosított, a tűz továbbterjedésének megakadályozására készenlétben tartott eszközök felsorolását.
(3) A kérelmet legkésőbb az égetés tervezett időpontját megelőző 10. napig be kell nyújtani az engedélyező tűzvédelmi hatósághoz.
(4) A tűzvédelmi hatóság a kérelmet annak beérkezésétől számított 5 munkanapon belül bírálja el.
(5) Az irányított égetés során a tűz nem hagyható őrizetlenül, és veszély esetén, vagy ha az irányított égetést befejezték, azt azonnal el kell oltani.
(6) Az irányított égetés csak úgy végezhető, hogy az a környezetére tűz- és robbanásveszélyt ne jelentsen.
(7) Az irányított égetés befejezése után a helyszínt gondosan át kell vizsgálni, és a parázslást, izzást – vízzel, földtakarással, kéziszerszámokkal – meg kell szüntetni.
227. § (1) Az irányított égetés során a tarlóégetés csak az alábbiak szerint végezhető:
a) a tarlónak minden oldalról egyidejűleg történő felgyújtása tilos; az égetéshez csak a tarlómaradványok használhatók fel; a szalmát elégetéssel megsemmisíteni, lábon álló gabonatábla mellett tarlót égetni tilos,
b) a tarlót vagy az érintett szakaszokat a tarlóégetés megkezdése előtt legalább 3 méter szélességben körül kell szántani, és az adott területen az apró vadban okozható károk elkerülése érdekében vadriasztást kell végrehajtani, a fasorok, facsoportok védelmére a helyi adottságoknak megfelelő, de legalább 6 méteres védősávot kell szántással biztosítani,
c) tarlóégetés 10 ha-nál nagyobb területen szakaszosan végezhető, és csak az egyik szakasz felégetése után lehet a másik szakasz felégetéséhez hozzáfogni,
d) a tarlóégetés során tűzoltásra alkalmas kéziszerszámmal ellátott, megfelelő létszámú, kioktatott személy jelenlétéről kell gondoskodni, és legalább egy traktort ekével a helyszínen készenlétben kell tartani.
(2) A lábon álló növényzet, avar és egyéb növényi hulladék irányított égetése során az (1) bekezdés szabályait kell alkalmazni.
228. § (1) A szabadtéren keletkező tüzek megelőzése érdekében a vasút és a közút mindkét oldalán annak kezelője köteles a szélső vasúti vágánytengelytől mérve legalább 4,0 méter széles, a közút szélétől mérve legalább 3 méter széles védősávot kialakítani.
(2) A védősávot éghető aljnövényzettől, gallytól tisztán kell tartani.
(3) A folyamatos tisztántartásról, éghető anyagtól mentes állapotban tartásról a védősávval érintett terület tulajdonosa, kezelője, haszonbérlője köteles gondoskodni.”
A kérelem letölthető innen:
irnyitott_egetes_kerelem_urlap
Kérem a fentiek szíves tudomásulvételét és betartását!
dr. Hegedűs Ágnes s.k.
aljegyző
